Kiket táboroztatunk?

A Bátor Táborban az alábbi betegséggel élő gyerekeket, kamaszokat tudjuk fogadni turnusainkban:

• Daganatos megbetegedéssel, leukémiával küzdők
• Krónikus bélgyulladással élők (IBD)
• Cukorbetegséggel élők (jelenleg csak Családi Táborban)
• Hemofíliával, vérzékenységgel élők
• Gyermekkori krónikus ízületi gyulladással (JIA) élők
• Szerv- vagy csontvelőátültetésen átesettek
• Izomdisztrófiával élők
• Cisztás fibrózissal élők

A betegséggel élő gyerekek és szüleik számára sok esetben nehéz, aggodalommal teli lehet a külön töltött idő. Teljesen természetes, hogy a táborozóink szülei nehezebben engedik el maguk mellől gyermekeiket. A Bátor Táborban a táborozók fizikai biztonsága az első, ezért minden turnusunkban felkészült egészségügyi csapat várja a táborozóinkat, akik napi 24 órában gondoskodnak a táborozók egészségügyi biztonságáról, fizikai jóllétükről.  

Az egészségügyi Cimborák

Az Alapítvány egészségügyi csapata egy szakorvosból, két szakápolóból és egy dietetikusból áll. Ők segítenek a tábori csapat, ahogyan mi nevezzük, az EÜ Cimborák (szakképzett orvosok, ápolók, dietetikusok és gyógytornászok) koordinálásában. Speciális ismereteikkel felkészítik és kiképzik az egészségügyi Cimborákat a táborban való munkára.

Az EÜ Cimborák a turnusok teljes ideje alatt biztosítják a táborozók megfelelő egészségügyi ellátását. Szükség esetén továbbszállításukat is megszervezik. (A hatvani kórházzal szerződésben állunk: a nap bármely percében fogadnak minket.) Napközben az egészségügyi épülettől távolabb lévő programokon (pl. az íjászpályán vagy a bátorkodópályán) személyesen is jelen vannak, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a táborozókra. Ezen kívül éjszakai ügyeletet is tartanak, így valósítva meg a napi 24 órás egészségügyi biztonságot a táborban.

Úgy vannak jelen a táborban, a programokon, hogy fel sem tűnik. Néha ugyanúgy jelmezbe bújnak, és ugyanúgy játszanak, mint a többi önkéntes, részt vesznek például az esti beszélgetéseken is. Orvosi, ápolói minőségükben így szinte észrevétlenek a táborozók számára.

A nem egészségügyi önkéntesek is megkapják a legfontosabb információkat a betegségcsoportokról, azok jellemzőiről. Tudják mik a speciális nehézségek és az ezzel járó teendők. A táborban nincs olyan pillanat, amikor egy táborozó mellett ne lenne valaki, aki tud segíteni, ha bármire szüksége van – és nem is csak egy valaki, hanem kettő. Az egyik legfőbb biztonsági szabályunkat 2:1-es szabálynak nevezzük, ez azt jelenti, hogy soha nem lehet egyedül egy önkéntes egy táborozóval, tőle legalább látótávolságra kell lennie egy másik önkéntesnek is.