Barion Pixel

„Ha nem tudom elfogadni, legyőzni sem tudom”

A University of Utah az ACA-val (Americam Camp Association) együttműködésben elvégzett akadémiai kutatása, amiben a Bátor Tábor is részt vett bebizonyította táboraink életre szóló pozitív hatását.

Azok a gyerekek, akiknek daganatos vagy más súlyos betegséggel kell megküzdeniük, komoly hátránnyal indulnak neki az életnek. A kórházi kezelések alatt kiesnek az iskolából, megszűnik vagy korlátozódik a barátokkal eltölthető idő, a betegség hatására megváltozik a testük. Az állandó félelem és fájdalom hosszan tartó nyomot hagy lelkükön, még a gyógyulás ellenére is. Elveszítik önbizalmukat, nyitottságukat, hitüket.

A Bátor Tábornál azért dolgozunk, hogy ezeknek a fiataloknak újraindulhasson az élete és a bennük rejlő potenciál kiteljesedjen. Immár 18 éve segítjük a krónikus beteg gyerekeket és családjaikat, hogy újra hinni tudjanak a világban és önmagukban.

Hogy működik-e? Táborozóink és szüleik visszajelzései, a rengeteg önfeledt mosoly, önkénteseink beszámolói eddig is alátámasztották mindezt. De vajon kitartanak-e az élmények, és segítik-e táborozóinkat abban is, hogy egészséges felnőttekké váljanak? Egy 2018-ban elvégzett nemzetközi akadémiai kutatás bebizonyította táboraink életre szóló pozitív hatását.

A University of Utah az ACA-val (Americam Camp Association) együttműködésben 18-25 év közötti volt táborozókat kérdezett meg tábori élményeikről, és ezeknek jelenlegi életükben betöltött szerepéről. A felmérésben a magyar táboron kívül 6 amerikai és egy ír SeriousFun tábor is részt vett.

A tanulmány megállapította, hogy a résztvevő gyerekek még felnőttkorukban is nagyban a Bátor Tábornak tulajdonítják, hogy

  • tisztelik és elfogadják a sokféleséget, diverzitást
  • képesek önfeledten megélni a pillanatot, a jelent
  • együttérző, empatikus felnőttekké váltak
  • kitartóan és bátran állnak a feladataikhoz és az életben felmerülő nehézségekhez
  • visszanyerték önértékelésüket
  • tisztában vannak önmagukkal és azzal, hogy milyen életet szeretnének élni.

És mi a titkos recept? Erre is választ adtak. Számukra a tábor egy olyan különleges hely, ahol ezeket a készségeket biztonságos és bátorító közegben, élményeken és tapasztaláson keresztül sajátíthatták el. A kulcs pedig az őket ott körülvevő emberek. Képzett és tapasztalt önkéntesek, táborvezetők, doktorok és ápolók jelentették számukra azt a lelkileg és fizikailag biztonságos közeget, amiben újra kibontakozhattak.

Az ő szavaikkal élve a táborban tanult legfontosabb dolgok,

„…hogy nem vagyok egyedül a bajommal…

„A feltétel nélküli szeretet adása, és elfogadása.”

„A feltétlen bizalom,szeretet valamint az önzetlenség.”

„…a kalandvágy!”

„A kitartás és az egymás segítésének fontossága.”

„A  közösség, az elfogadás.”

„A szeretet és a félelem legyőzése.”

„Az, hogy még nekem is lehetnek barátaim.”

„Az, hogy merjek barátkozni másokkal, mert én is értékes vagyok akárcsak a többi ember.”

„Azok a dolgok, amiket önmagamról tanultam.”

Miért fontosak ezek az elsődlegesen a táborban tanult készségek számukra?

„Mert a mai napig küzdök a 10 éve tartó betegségemmel, és ha nem tudom elfogadni, legyőzni sem tudom.”

„Mert azelőtt fogalmam sem volt, hogy másnak is vannak hasonló problémái és a többiek erőt adtak ezáltal.”

„Mert azelőtt úgy gondoltam, hogy én másoknak csak a terhére lehetek.”

„Mert azt hittem csak én vagyok ilyen beteg…”

„Mert egy új perspektívát adott.”

„Mert erre életem végéig szükségem lesz.”

„Mert ez folyamatos része minden lépésemnek az életemben.”

„Mert ez tudatosítja az emberben, hogy mindig van egy biztos pont az életben, és az saját maga.”

„Akkor jöttem rá igazán milyen érzés is az, hogy mások elfogadnak engem úgy, hogy nem vagyok egészséges és vannak problémáim.”

A Bátor Tábor hosszú távon is szignifikáns segítséget nyújt a súlyosan beteg gyerekeknek, mert olyan készségeket ad a kezükbe, ami segíti őket, hogy megtalálják helyüket az életben és lelkileg egészséges felnőtté váljanak.

Referencia

Youth Impact Study: SeriousFun Children’s Network Oversample conducted by the American Camp Association and the University of Utah

Kutatási beszámoló / Papp Zsuzsanna – Semmelweis Egyetem, Mentálhigiéné Intézet