Mit ad egy önkéntesnek a Lélekmadár Tábor?
Önkéntesünk, Nagy Zoli mesél a Lélekmadár Táborban és a felkészülés során átélt tapasztalatairól.
Van, aki izgatottan várja, van, aki kicsit szorong. Van, aki ugyanabba a közegbe tér vissza, és van, aki máshova. Van, aki könnyen szerez új barátokat, van, aki nehezebben oldódik és nyit mások felé. Hogyan segíthetünk a gyerekeknek (újra) kapcsolódni egymáshoz és feloldódni egy (új) közegben? A közös játék, a nevetés és a hasonlóságok felfedezése lehet az egyik út a közösség építése, és az összetartozás élménye felé. Íme néhány játék, amelyek oldják a hangulatot, segítenek megtenni az első lépést egymás felé és hozzájárulnak egymás megismeréséhez.
Álljatok körbe állnak, úgy, hogy mindenki mindenkit jól láthasson. Kezdjétek keresni egymás tekintetét. Ha valakivel találkozik a tekinteted, beszéd nélkül bizonyosodjatok meg arról, hogy valóban egymásra néztek (pl. bólintással, kacsintással), és cseréljetek helyet. A körben elfoglalt új helyről keressetek újabb csere-partnert.
Gyors és egyszerű! Szemkontaktus kell hozzá, amitől létrejön a kapcsolat és a helycsere miatt egyfajta „cinkosság”, közös ügy lesz a játékosok között. Mindenki kapcsolatba kerülhet mindenkivel anélkül, hogy nagyon sokat kellene tennie érte.
Álljatok körbe, egy ember álljon a kör középébe. Ő ránéz és rámutat valakire, és ha azt mondja, „Bibiti-bibiti-bap”, akkor annak, akire mutatott gyorsabban kell kimondani, hogy „Bap”, mint ahogy ő végigmondja a saját „szövegét”; ha viszont a középen álló csak annyit mond neki „Bap”, akkor csöndbe kell maradnia. Ha elrontja, ő megy be középre. Ha középre kerülsz, bátran kísérletezhetsz különböző startáégiákkal, de a mutatásnak, nézésnek mindig egyértelműnek kell lennie. Ha már jól megy a szimpla bibitis kör, új formációk kerülhetnek a játékba. Ilyenkor az, akire mutat a középen álló és annak két szomszédja közösen alkotnak egy „képet”, amire annyi idejük van, amíg elhangzik végig a Bibiti-bibiti-bap. Ha valaki nem elég gyors vagy rossz figurát csinál, ő megy középre. A formációk mellett a szimpla Bibiti-bibiti-bap és Bap továbbra is megmarad, tehát a középen álló jobban tudja variálni és ezzel akár beugratni a körben állókat.
Néhány formáció:
Új formációk kitalálása is izgalmas a gyerekeknek, örömmel szoktak benne részt venni.
Egy olyan játékkal, amiben lehet nevetni, bohóckodni és akár rohangálni is, a gyerekek felszabadulhatnak, az esetleges szorongásuk feloldódik. Ha mindeközben még aktívan figyelni is kell, azzal erősítjük a jelenlétüket és elősegíthetjük az elköteleződésüket a csoport felé.
A gyerekek először párokba állnak. Lehet szabad választással vagy valamilyen be is oszthatjuk őket. Az első körben keressenek három olyan dolgot, ami közös bennük (ami nem látható elsőre). A következő körben a párosok keressenek egy másik párost, így már 4-es csoportokban fognak beszélgetni. Keressenek most 2 olyan dolgot, ami mind a négyükre igaz, de egyik sem lehet olyan, amelyik valamelyik párosnál már közös volt! A következő körben a négyesek egy másik négyessel állnak össze és keresnek egy közös dolgot, ami eddig még egyik körben sem merült fel. Létszámtól függően más felosztásban is játszható, és ha a gyerekek már jobban ismerik egymást, akkor nem kell csökkenteni a megtalálandó közös dolgok számát sem.
A közös pontok felfedezése mindig jóleső, és közösségépítő. A hozzánk valamilyen szempontból hasonlóakhoz szolidárisabbak és barátságosabbak vagyunk. Egy ilyen játékban az is kiderül, hogy bárkivel lehetnek bennünk hasonló tulajdonságok, érzések, preferenciák.
Tarts velünk a felhők fölé! Iratkozz fel, és mi rendszeresen elküldjük neked legfrissebb témáinkat, cikkeinket, amivel te is tehetsz a lelki egészségedért!
FeliratkozásTámogasd te is, hogy minél több súlyosan és krónikusan beteg gyerek lelki egészségét erősíthessük meg programjainkon!
TámogatásÖnkéntesünk, Nagy Zoli mesél a Lélekmadár Táborban és a felkészülés során átélt tapasztalatairól.
Képesek vagyunk közösség nélkül tanulni, fejlődni önismeretben, érzelmileg? Mennyire könnyű kapcsolódni egy új közösséghez? Nyitott-e a csoport az újonnan jövő által behozott értékekre? Hogyan lehet gyerekjáték a befogadás?
Elengedni, elfogadni és változtatni. De mégis hogyan? Mire van szükségünk, hogy belássuk, az út, amin járunk nem visz tovább? Legfrissebb adásunkban pofára esések - az életben és a sípályán -, egy nagy adag önismeret, és két macska kalauzol el minket az elengedés útján. Tarts velünk és vendégeinkkel, Küllői Péterrel és Kepes Andrással.
Adásunk második részében Jókuti Világevő András és Boros Balázs Mókus segítségével fejtjük meg az utazó és a turista közti különbséget.
Iratkozz fel, és mi rendszeresen elküldjük neked legfrissebb cikkeinket a lelki egészségről, a Bátor Tábor életéről és a támogatási lehetőségekről.