Hogy mit kaptam a Bátor Tábortól? Esélyt. Hogy meglássam, nem vagyok egyedül. Hogy nem csak én küzdök a cukorbetegséggel, és az nem arra kötelez, hogy beteg emberként éljek. Megmutatta, hogy én is különleges vagyok, de nem a betegség miatt, hanem önmagam miatt.
Barátokat kaptam, akikkel mind a mai napig tartom a kapcsolatot, ugyanúgy a cimborákkal, sőt, a tábori dokikkal is! Kedvenceim, Dr. Krisztina, Dr. Anna, Tibi nővér, Hajni, a táncoslábú Mókus, a lovasoktató Gabriella és még sokan mások, akikre így lassan 9-10 éves távlatból is szívesen emlékszem. Igyekeztek a tábort életem legszebb időszakává varázsolni.
A táborban sikerült megszeretnem a golfot mint sportot: képes vagyok úgy megfogni az ütőt hogy az nem röpül el a lasztival. Lehetőségem volt kipróbálni, milyen hőlégballonozni, nálatok sikerült először kipróbálnom magamat mobil falmászón.
Legyőztem a lámpalázamat, amikor Mókussal táncoltunk a Scooby-doora, tornádó zsonglőrlabdát gyártottam kézművesen, és sikeresen kiborultunk a tőlünk elnevezett Ibuizív kenuból a tábori tavon. És milyen jót nevettünk rajta, mikor kiderült hogy a tó vize éppen csak a térdünk fölé ért! Semmihez sem hasonlítható az adrenalin, mikor “bátorkodtunk,” és nem tudtuk, hogy a magunk alá pakolt rekeszek vajon mikor fognak leborulni.
De a legszebb talán az volt, mikor esténként az egész tábor szíve egyszerre dobogott, olyankor fogtuk egymás kezét, és a tábori fogd a kezem című dalt énekeltük.
Emlékszem, mikor első nap átléptem a kapun, megláttam a rengeteg vadidegen arcot, kettőt sem mertem szólni, de az utolsó napon, mikor a kis busz indult volna ki a vasútra, hogy hazavigyen, a lábam nem akart mozdulni. Nem akartam búcsúzkodni.
A tábor az élet egy teljesen más oldalát mutatta meg. Természetesen alig vártam, hogy a következő évben visszatérhessek, hogy újra lássam a kedves és már ismerős arcokat. Hogy újra kikapcsolhassak a hétköznapok szürke homályából, hiszen a táborban “mindig süt a nap!
Tarts velünk a felhők fölé! Iratkozz fel, és mi rendszeresen elküldjük neked legfrissebb témáinkat, cikkeinket, amivel te is tehetsz a lelki egészségedért!
FeliratkozásTámogasd te is, hogy minél több súlyosan és krónikusan beteg gyerek lelki egészségét erősíthessük meg programjainkon!
Támogatás
Év eleji tervezés: erőt ad, irányt, időt, amit csak magunkra fordítunk. Lehetőséget, hogy a mélyére menjünk, hogy kik vagyunk, mit akarunk, valóban jó helyen vagyunk-e. Trokán Annával és Cséffalvay Gáborral tovább tervezgetünk.
Hol kezdődik a saját felelősségünk? Mikortól válik egy rossz szokás függőséggé? Merre halad a társadalmunk a függőségek szempontjából? A Cápával, Dietz Gusztáv színésszel és Dr. Kun Bernadette pszichológus és addiktológussal beszélgetünk.
Az életvitelszerűen utazó Jókuti Világevő András és a Szingapúrig kerekező Boros Balázs Mókus mesél különleges utakról, nem insta-kompatibilis nehézségekről és vendégszerető falvakról, ahonnan lehetetlen kijutni.
Kisebb csapatnyi gyerek készül hozzád? Húzd elő tarsolyodból ezeket az egész délutánt kitöltő, cirkuszi világba illeszkedő játékokat, és garantált a jó szórakozás!
Iratkozz fel, és mi rendszeresen elküldjük neked legfrissebb cikkeinket a lelki egészségről, a Bátor Tábor életéről és a támogatási lehetőségekről.
